A méz keserű valósága
Május 20-a a Méhek Világnapja. Ebből az alkalomból készült cikkünk arról, hogyan is bánik az ember a méhekkel.
Akárcsak a tej, a méz is olyan állati eredetű nedv, amelyet a legtöbb ember termékként, a boltok polcairól ismer csupán.
Gyakori tévhit, hogy a méz a “természet ajándéka”, és a méz vásárlása jótékony hatással van a méhekre. Az igazság ettől igen távol áll.
Kezdjük azzal a tévedéssel, hogy a mézet a méhész gyártja. A méz gyártása ugyanis az elsőtől az utolsó mozzanatig a méhek munkája. A növényből felszippantott nektár a méh mézgyomrába kerül, melyet a kaptárba érve visszaöklendez egy dolgozó méh szájába, aki aztán elvégzi a nektár mézzé alakításának utolsó lépéseit, és a kész produktumot a sejtekben szétterítik.
A méhek azért ismétlik ezt a folyamatot újra és újra szüntelenül, hogy saját maguknak táplálékot készítsenek, valamint raktározzanak arra az időre, amikor nem tudnak majd nektárt gyűjteni.
Az ember azonban elveszi ezt, és cukorszirupot tölt a méz a helyére, hogy a méhek el ne pusztuljanak. Ez azonban jelentősen rosszabb a méhek egészségére nézve, hiszen hiányoznak belőle a mézben meglevő mikronutriensek. A cukorral visszaetetett méhek immunrendszere legyengül és sebezhetővé válnak a például Magyarországon is igen nagy problémákat okozó atkákkal szemben.
Lényeges megemlíteni, hogy őshonos méhek mellé rendre ellenállóbb, erősebb, domináns fajokat telepít be az ipar, amelyek eltérően viselkedést mutatnak, valamint ellenőrizhetetlenül kereszteződnek más méhfajokkal, ezzel nem csak a betegségeket átadva, de beláthatatlan károkat okozva az ökoszisztémára. A méhek tömeges tenyésztése nem csak az őshonos méhek pusztulását okozza, de hatással van más pollengyűjtő rovarok populációjára is.
A ipar az anyaméhek iránt sem ismer könyörületet. A kirajzás megállítására az anyaméhek szárnyát gyakran levágják, amelyik anya pedig nem rak elég petét, azt gyakran csak összenyomják, és helyettesítik egy másikkal. Anyát ma már az interneten is lehet rendelni, úgy adják postára ezeket az állatokat, mint holmi élettelen tárgyakat. Ha az anya holtan érkezik, a legtöbb tenyésztő ingyen küld helyette másikat.
A méhek megközelítőleg 100 millió éve munkálkodnak a Földön, jóval régebb óta, mint ahogy a homo sapiens megjelent volna. A méhek végzik a világ növényfajainak többségének beporzását, ezért az emberi élet fenntartásához is kulcsfontosságú lenne megérteni, miként vált az emberi aktivitás (monokultúrás mezőgazdaság, iparosítás, tenyésztés) a méhek napjainkban tapasztalt tömeges pusztulásának katalizátorává.
Vegánként azzal tudsz a legtöbbet tenni a méhekért, ha a pénzeddel felelősen szavazol.
A méz nem alapvető emberi táplálék. Megannyi édesítő alternatíva mellett semmi szükség a méhek kizsákmányolását végző ipar támogatására.
5 hozzászólás
Rengeteg a tévedés a cikkben! Sűrűn ajánlanék elolvasni egy biológia könyvet! Már csak a hogyan lesz a nektárból méz? című rész több sebből vérzik. Ezekre a tévinformációkra hogyan lehet egy véleményt, életfelfogást alapozni? Saját magatokat teszitek nevetségessé. Pl.szárnylevágás…tényleg durván hangzik, de az anyának a szárnyának egy kis darabját vágták le, hogy rajzáskor ne juthasson messzire a raj. Soha nem volt elterjedt, manapság meg totál nem használja senki, teszem hozzá, az anyának ez nem okozott fájdalmat.
Fájdalommentes de önös érdekű csonkitást etikusnak találod/találja?
Ha már precízkedünk egy agrár tanulmány első soraira hivatkozva állíthatom, hogy a szárny 1/3-ra nyesése van a gyakorlatban. (2012-ben publikált a New Zealand Journal of Agricultural Research ez a 1971-ben íródott tanulmány amúgy taglalja hogy az ipar szempontjából miért hasznos ez az akció)
Lényegtelen hogyan lesz a nektárból méz, de ebben a videóban nagyon egyszerűen zenével rajzokkal elmagyarázza hogy egy ovodás is megértse, hogyan lesz a nektárból méz.
https://www.youtube.com/watch?v=nZlEjDLJCmg&t=5s
A videoban beszélő pasasnak fogalma sincs a vegán gondolatokról, mert úgy is kezdi a mondandóját, hogy “a méhek adnak nekünk mézet”. De sajnos nem adnak. El kell tőlük venni.
Biológiai pontatlanságokról beszélsz ahol etikai kérdéseket, indokokat feszeget a cikk írója. Ezért nem vész el a részletekben, meg azért, mert nem undort akar kelteni azzal, hogy “egymás szájába öklendezi 200 izeltlábú élőlény a nektárt hgoy méz legyen”, hanem az állat perspektívájára akar rámutatni amivel az olvasó maga döntheti el, hogy az ő morális érzékenységét hogyan érinti az hogy a rovar nem tud hozzájárulást adni beleegyezni az aktusba, szóval küzd ahogy erejéből telik.
Hiába munkája ez embereknek, ha valóban fontosnak látjuk az állatok munkáját, akkor elégedjünk meg a magával a beporzással, ami a közvetlen élelmiszer forrásaink nagyrészét kiteszi – ezért fizessünk méhészeket ne a mézért. De ez már egy másik egy szociális probléma kör. Beszélhetünk róla, de ez nem legitimizál állatok elnyomását, csak kontextusba helyezi.
Ez lehet hogy sérti a fülét annak aki a bírálatot látja benne, mégis jól látszik, hogy amikor egy vegán megfogalmazza az indokait akkor mindent megtesz, hogy ne degradálóan beszéljen az érintett személyekől, de a válaszban gyakran pökhendi és lealacsonyító kifejezésekkel töltött reakciókkal talalja szembe magát. Ha lenne passzus a biológia köynvben ami ellentmond a fenti állásfoglalásnak akkor azt bátran írja ide a tisztelt olvasó, így nyitva hagyva a és a levegőbe hivatkozások nélkül írni, hogy “tévinformációkat írnak” az nem egy építő jellegű komment. Nem a közösség (emberi) érdekében történik, hanem a belső feszültségek kieregetéséről szól. Nem lepődnék meg ha ez a komment moderálsára kerülne.. sőt, lehet egyenesen kérem is. de előbb szeretném, ha eljutna az üzenetem Szilviához.
Erősen FERDÍTVE írod le a folyamatokat. 1- Mi a helyzet az olyan mézekkel amelyek károsak a családra, a pusztulásukat okozhatják (MÉZHARMAT MÉZ – HA NEM VESSZÜK EL, NEM TELEL ÁT A CSALÁD)? 2 – A monokultúrális gazdálkodás ami meggyengíti a méhek immunrendszerét, a csávázott (méreggel bevont)vetőmagokkal való növénytermesztés – repce / kukorica / napraforgó (NÉBIH engedéllyel – 2017/2018). 3 – Nem hozhatunk, tenyészthetünk a PANNON (KRAJNAI) méhen kívül más fajt. A hibás, keveset teljesítő anyákat a méhcsalád is szelektálja, lehet hogy NYUGDÍJAS OTTHONT KÉNE FENNTARTANI NEKIK? – és a herék lennének a kiszolgáló személyzet.. A ember olyan világot teremtett, amelyben a méhek emberi segítség nélküli túlélése erősen kétséges…SZAVAZZ A PÉNZEDDEL, JÓ SZLOGEN…vajon hányan esznek közületek (IS) olyan élelmiszereket (növények) amelyeket multiknál vásároltok és kétes eredetűek (Pl glifozáttal szennyezett
GMO-s kukorica? SZERINTEM EGYETEK KÖVET, DE AZT IS ÓVATOSAN MERT A MÉSZKŐ ÁLLATI EREDETŰ…
Na ez a tipikus demagogia, ebbe minden elemére rá lehet ismerni, amely az érzelmekre és az előítéletekre próbál hatni, egyaránt használja, általában tetszetős, részigazságokon vagy irreális elképzeléseken alapuló kijelentéseket rosszalló (pejoratív) megjelöléseket.
Hatalmas szüksége van az emberiségnek a méhekre, az általuk végzett beporzási munkára, ami nélkül az egész civilizációnk élelmezése összeomlana. Minden erőnkkel támogatnunk kell a méheket, hogy az általunk átalakított (tönkretett) környezetben, például a monokulturás növénytermesztés mellett képesek legyenek életben maradni. Elemi érdekünk.
Viszont a mézre semmi szüksége nincs az emberi szervezetnek, teljesen felesleges tőlük elvennünk. És ne próbálja nekem senki megmagyarázni, hogy a cukorszirup jobb a MÉHEK számára, mint a saját természetes eledelük.