Az állatkísérletekről

Egyes becslések szerint évente 500 000 000 állaton végeznek állatkísérleteket. Az esetek többségében kutyákon, csimpánzokon, egereken, patkányokon és nyulakon tesztelnek, de előfordulhat az is, hogy halakon, lovakon, madarakon vagy macskákon végzik a kísérleteket, az esetek 70-80%-ában mindenféle érzéstelenítés nélkül.

Mindeközben az állatkísérletekre hagyatkozni nem csak állatkínzással jár, az emberekre is káros lehet, hiszen minden faj máshogy reagál a különböző hatásokra: még az egér és patkány között is akkora a különbség, hogy az esetek körülbelül 40-43%-ában eltérő reakciókat mutatnak különböző anyagokra, kezelésekre. Ha most belegondolunk, mekkora különbség van az emberek és más fajok között, mindjárt megkérdőjelezzük ezen módszer sikerességét. Az AFDA (American Food and Drug Administration) és a National Institutes of Health adatai alapján 100 állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során. Ha annak az elbukott 95 kutatásnak, meg az addig el sem jutott több százezer kísérletnek az összegét az alternatív módszerekre költenék, sokkal előrébb járna már az orvostudomány, és nem egy ilyen megbízhatatlan módszeren múlna több millió, de talán inkább milliárd emberi és állati élet.

 

Hiszen ez a rossz sikerességi arány nem csak felesleges állati áldozatokkal jár, az emberekre is veszélyes lehet. Emlékezzünk arra a nemrégiben történt franciaországi gyógyszertesztre (a Bialra), ami az állatkísérleteken megfelelt, de az önkéntesek egy része számára halálos/maradandó következményekkel járt, miközben hónapokkal korábban állatokon – többek között csimpánzokon – tesztelték az adott gyógyszert és hatékonynak bizonyult. Vagy a 2006-os Elephant Man Drog Test esetre, amikor az állatokon végzett sikeres és felesleges (kiváltképpen kegyetlen) tesztek után az önkéntesek közül többen az intenzív osztályra kerültek különböző életveszélyes tünetekkel, és volt olyan alany, aki az ujjperceit és a lábujjait is elvesztette ennek következtében. Vagy említsük meg azt a korábbi kísérletet (Thalidomide teszt), aminek hatására a kismamáknak szánt reggeli rosszullétet csökkentő gyógyszer szedésekor tucatjával születtek végtag nélküli gyermekek. Mindezekből az esetekből és az állati tesztek alacsony sikerességi rátájából is nagyon jól látszik, hogy semmi értelme ezeknek.

 

Mindazok mellett, hogy az önkénteseken való tesztelést veszélyessé teszik az állatkísérletek, még annak is fennáll a veszélye, hogy az emberek számára hasznos hatóanyagokat azért nem használnak, mert azok az állatok számára toxikusnak bizonyultak, így akár hasznos és valóban működő anyagok és gyógymódok mellett is elmehet a tudomány. Miközben többek között a leghatásosabb HIV gyógyszereket (ma már akár gyermekük is születhet), vagy az égési sérüléseket szenvedettek bőrrehabilitációs gyógymódját mind állatok nélkül, alternatív módszerekkel fejlesztették ki.

 

Alternatív módszerek

 

A Safer Medicines Trust kutatóintézet 2012-ben publikált egy tanulmányt, amely szerint a gyógyszeripari állatkísérletek több kárt okoznak, mint amennyi hasznukat látjuk, éppen ezért az alternatív megoldások előnyben részesítését szorgalmazták.

Mik ezek a módszerek?

Az In Vitro tesztelés, amikor  szerveket, szöveteket, sejteket, sejtalkotókat vagy  biomolekulákat az élő szervezeteken kívül vizsgálnak. Ilyenkor kevesebb változóval kell számolniuk a kutatóknak, ezért ez a módszer könnyebben értelmezhető és olcsóbb, viszont összetett elemzésekre nem minden esetben alkalmas. Ehhez hasonló a kozmetikai és bőrgyógyászati tesztelések során használt laboratóriumokban, mesterségesen előállított bőrszövet, az EpiSkin. Az EpiSkin, ami emberi bőrsejtekből áll, lehetővé tesz minden olyan tesztelést, amely során értékelhető és megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjthető be a reakciókról.

 

A számítógépes (in silico) modellezés során a kísérlet számítógépes szimuláció segítségével történik. Ez sokkal gyorsabb, mint a többi módszer, hiszen akár percek alatt szimulálható egy betegség kialakulása, ami más esetben hónapokat vehetne igénybe. Azonban a biológia feltáratlan területei akadályozhatják a tökéletes megvalósulását. Azonban a már meglévő adatokból és tudományos tények alapján rengeteg információt szerezhetünk. Például ennek a módszernek a köszönhetően, egy „EADock” fehérjedokkoló-algoritmus segítségével találták meg a kutatók 2012-ben egy rákos viselkedéssel kapcsolatos enzim potenciális gátlóit 50%-os sikerességgel.

 

A „microdosing” során pedig csekély mennyiségű hatóanyagot adagolnak önkénteseknek, és különböző módszerekkel nyomon követik ezeknek az anyagoknak a testükre gyakorolt hatását.

 

Állatkísérletek Magyarországon és az Európai Unióban

 

Ugyan Magyarországon nem kiemelkedő az állatvédelem helyzete, illetve annak törvényi szabályozása és betartatása, az állatkísérletekkel kapcsolatban az élmezőnyben járunk. Európában az elsők között tiltottuk be a kozmetikai termékek, a hadászati eszközök és az egyéb élvezeti cikkek tesztelését az állatokon (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény értelmében). Emellett a NÉBIH információi alapján 2008-tól 2015-ig körülbelül 60%-kal csökkent az itthon végzett állatkísérletek száma.

 

Az EU működéséről szóló szerződés 13. cikke szerint „az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket”.  Így az Európai Unióban 2004-től tilos a kozmetikai késztermékeket állatokon tesztelni. 2009-től pedig hatályba lépett a tilalom (1223/2009/EK), miszerint a kozmetikai késztermékeket és az összetevőket is tilos állatokon tesztelni. Ez alól pár évig még kivételt képeztek a hosszú távú toxikológiai kockázattal járó kozmetikai összetevők (például hajfestékek allergén hatóanyagai). A teljes tilalom a kozmetikai célú tesztelésre 2013. március 11-én lépett hatályba.

 

Emellett a 2010/63/EU irányelv, amely a kísérleti és tudományos célokra felhasznált állatok védelmét hivatott biztosítani, kimondja, hogy az állatok felhasználása kizárólag akkor megengedett, ha a kísérlet más kutatási módszerrel nem helyettesíthető, emellett a lehető legkevesebb állatnak okozhatnak a lehető legkevesebb fájdalmat. Ezek alapján a jogszabályban teljes mértékben érvényesül a 3R elve (replacement, reduction és  refinement), amit a magyar szakirodalom 3CS elvének is fordít (cserél, csökkent, csillapít).

 

Az Európai Unió jogalkotói belátták, hogy az állatkísérletek végzése nem megbízható, emellett idejemúlt és kegyetlen, ezért az alternatív módszerek kutatására és fejlesztésére 2007-2013 között több mint 250 millió eurót fordított az EU.

 

2013-ban a NATO tagállamai is megtették az első lépéseket az állatkisérletek megszüntetéséért egy erre vonatkozó egyezmény aláírásával. Bár a hadiiparra jellemző “top secret” besorolás miatt nagyon nehéz adatokkal szolgálni, egyes becslések szerint a hadi kisérletek száma, illetve azok kegyetlensége nagyban túlmutat a kozmetika-, és a gyógyszeripar által elvégzett tesztekén.

Az egyezményt a 28 tagállamból 23-an írták alá, köztük Magyarország is. Sajnos ennek ellenére a Magyar Honvédség 2016. július 7-én a Pest megyei Táborfalván lőtéri gyakorlatot tartott, ahol 85 malac életét vették el különféle sebészeti eljárásokban.

Az egyezményt nem írta alá Dánia, Norvégia, USA, Kanada és Nagy-Britannia.

 

Erkölcsi és etikai tényezők

 

Az emberi jogok elismerésének és kialakulásának alapja az a felismerés, miszerint egyáltalán nem igazságos egy csoport érdekeit elismerni és támogatni, miközben egy másikét következetesen figyelmen kívül hagyjuk, esetleg elnyomjuk a kivételezett csoport érdekében. Mivel az emberekhez hasonlóan, az állatok is érző lények, semmivel sem kevésbé érzőbbek, mint mi, és hozzánk hasonlóan ugyanúgy élni szeretnének és biztonságban szeretnének lenni, ezért egyértelmű, hogy az életük és testi épségük védelmével kapcsolatban nem lehet különbséget tenni az emberek és az állatok ilyen jogai között.

Az állatkísérletek esetében az emberek a kísérleti állatok szabadságához és életéhez, testi épségéhez kapcsolódó jogokat következetesen elnyomják, és fájdalmat, szenvedést okoznak az állatoknak, miközben elveszik azok szabadságát és az életüket. Ugyanúgy, ahogy nincs jogunk gyerekeken vagy visszamaradott szellemi képességekkel rendelkezőkön kísérleteket végezni, csak azért, mert nincsenek azon a szellemi szinten mint mi, úgy ez az állatok esetében is helytelen. Ugyanígy, ahogy nem lenne jogunk erre a célra „tenyésztett embereken” kísérleteket végezni, úgy nem jogos azzal érvelni az állatkísérletek mellett, hogy ezek az állatok ezért vannak tenyésztve, hiszen nem lesznek ettől kevésbé érző lények. És ez ugyanúgy etikátlan lenne akkor is, ha ehhez a többségnek érdeke fűződne.

Az állatoknak érdekük fűződik az életük folytatásához, a testi épségükhöz és a szabadságukhoz, és amikor mi ezektől megfosztjuk őket, akkor az őket etikailag megillető jogaikat sértjük, még ha nem is a klasszikus, jogi értelemben véve, hiszen nem használhatunk ki más érző lényeket, és nem okozhatunk nekik fájdalmat csak azért, mert az számunkra előnyös.

 

Összegzés

 

Becslések szerint évente több száz millió állaton végeznek állatkísérleteket, az esetek 70-80%-ában mindenféle érzéstelenítés nélkül, hiszen sokszor ez is fontos részét képzi a kutatásoknak és befolyásolná az eredményt. Átlagosan 100 állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során, hiszen minden faj máshogy reagál a különböző hatásokra. Emellett pedig több ma is működő gyógymódot, felfedezést köszönhetünk az egyre jobban meghatározó és teret hódító alternatív kutatási módoknak. Mindezek miatt erkölcsileg mindenképpen megkérdőjelezhető az állatkísérletek végzése és támogatása.

 

Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Szegedi Tudományegyetem által közölt adatok alapján az emberiség saját érdekében több célból is felhasználja az állatokat: az általunk fel- és kihasznált állatok 95%-a táplálkozási célra van tenyésztve, míg tudományos kutatásokra összesen csak 0,3%-ot használ az emberiség. A maradék 4,7%-ot pedig az állatkertekben élő, illetve házikedvencként tartott állatok teszik ki. Éppen ezért, ha a nemhumán állatok kihasználása ellen hatékonyan akarunk tenni, nem csak a neszeszerünkben, a gyógyszeres fiókunkban vagy a tisztítószeres polcainkon kell változtatnunk, hanem bizony a hűtőszekrényünk és kamránk tartalmán és szabadidős tevékenységeinken is.