Az avokádó nem vegán?

Illés Anna írása

Az avokádó nem vegán. Hangzott el a BBC Q1 című humoros vetélkedőjében, amit aztán számos oldal, köztük az index.hu is átvett. A vetélkedő műsorvezetője, Sandi Toksvig szerint ugyanis az avokádó – illetve a saláta, cseresznye, brokkoli vagy az uborka – nagyüzemi termesztése során a beporzás állatok kizsákmányolásával jár, ugyanis a méheket a méhészek szállítják kaptárral együtt a növényekhez. Mivel a vegánok elutasítják az állatok felesleges szenvedésével járó termékek fogyasztását, így ezek a termékek a műsorvezető olvasatában nem illeszthetőek bele a vegán életmódba. Habár a megfogalmazott elv a veganizmus része, mégis félreértelmezi azt.

A műsor és a cikk az avokádó esetét a mézhez hasonlítja, mint ami szintén a méhek szenvedésével jár. Vitathatatlan, hogy az állatok saját hasznunkra való használata kizsákmányolás. A méhek saját igényeink szerinti használata a nagyüzemi beporzásra (és a későbbiekben mézük elvétele) szintén ebbe illeszkedik, tehát vegán és állatjogi szempontból mindkettő elítélendő. A kérdés azonban ennél differenciáltabb. A méz minden körülmények között állathasználattal és állati kizsákmányolással jár. Az avokádó – illetve a saláta, cseresznye, brokkoli vagy az uborka – esetén bonyolultabb a kérdés. Egyrészt tulajdonképpen kideríthetetlen, hogy mely növények termesztéséhez viszik kaptárostul a méheket, mely régióból és országból származó zöldségek és gyümölcsök beporzását végezték el ily módon. Minden egyes növény mellőzése, amelyeknél ez a kérdés felmerül, az élet ellehetlenedésével járna, hiszen egy olyan standardnak kellene megfelelni ezáltal, amely reálisan nem megvalósítható.

A veganizmus átfogó definícióját adja a brit Vegan Society meghatározása, mely szerint „A veganizmus egy olyan filozófiai és életmódbeli irányzat, amely arra törekszik – amennyire megvalósítható és lehetséges –, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának, kihasználásának minden formáját illetve a velük szemben elkövetett kegyetlenségeket étkezési, ruházkodási vagy más célokból, továbbá támogatja az állatok kihasználásától mentes életforma és alternatívák növekedését, népszerűsíti az emberekre, az állatokra és a környezetre gyakorolt pozitív hatásait. Étkezési szempontból pedig kizárja az összes részben vagy teljesen állati eredetű alapanyagot.”

Jelen írásban a fenti definícióból egy fél mondatot emelnék ki: „amennyire megvalósítható és lehetséges” (practicable and possible). A vegánok ugyanis tudatában vannak annak, hogy az állatok kihasználása és szenvedése sajnos nem kerülhető el teljesen. Felismerik, hogy a növénytermesztés során is állatok sokasága pusztul el, azonban tudatosan törekednek arra, hogy ezt a minimumra csökkentsék. A veganizmus lényege, hogy mindenki saját lehetőségeihez és képességeihez mérten, de tudatosan kerülje az állati és állati szenvedést okozó termékeket. Ennek tükrében számos vegán mellőz az életéből olyan növényi termékeket, amelyek az átlagosnál nagyobb ökológiai terhelést jelentenek, illetve állatok halálával járnak. Ilyen akár a pálmaolaj, a banán, kókusz és az avokádó is. A veganizmus nem egy cél, amelynek el lehet érni 100%-os szintjét, hanem egy etikai állásfoglalás, amelynek része az is, hogy elismeri az egyes emberek lehetőségeinek korlátait.

Az ilyen és ehhez hasonló megállapítások egy elérhetetlen, és nem-vállalt teljesítményt várnak el a vegánoktól. Be akarják bizonyítani, hogy a vegánok maguk sem felelnek meg saját elveiknek – mivel ebben a megközelítésben felállított szabályoknak nem lehet 100%-ig megfelelni. A kritikusok ezáltal önmagukat is felmentik az egyéni morális felelősségvállalás alól, ugyanis meggyőzik magukat arról, hogy az 100%-nál kevesebbet tenni felesleges.

_______________________________________________

(A cikkben használt kép forrása: https://pixabay.com/hu/ )